A katalógusok megszemélyesítése 14 százalékkal növeli a bevételeket

Írta: Ulbe Jelluma 2017.03.24

A DM és az online média érdekes összehasonlítására bukkantunk. A DM-ek esetében a legtöbb márkatulajdonos az elsődleges adatokat szokta használni, és sokszor más céget bíz meg az adatbázis építésével. A fogyasztók azonban rengeteg adatukat juttathatják el anélkül, hogy erről tudnának. Az online marketing során felhasználják ezeket az adatokat, és webhelyeken követhetik is a felhasználói tevékenységeket. Ez a megközelítés gyakran e-mailes üzenetekkel párosul.

 

A fenti ábrákon megfigyelhető az online és az offline levelezések közötti eltérés. A jól kivitelezett megszemélyesítés révén a mai, a koncentrációt megzavaró tényezőkkel teli világban is megragadható a fogyasztó figyelme. Manapság rengeteg inger éri az embert a telefonján, az outdoor hirdetéseken, üzletekben, a rádióban és a televízióban. Akárhová megyünk, mindig rákényszerülünk, hogy a fontos üzeneteket megkülönböztessük a számunkra irreleváns információktól. Ez lecsökkenti a figyelemterjedelmet, méghozzá olyan nagy mértékben, hogy az amerikai sportszövetség már a meccsek lerövidítésén gondolkozik.

 

A DMA válaszadási rátákról szóló jelentésében is érdekes számokat láthatunk. A katalógusok esetében például a fogyasztók a küldemények 69 százalékát nyitották ki, és átlagosan 30 percet töltöttek az elolvasásával. Az amerikai fiatalok esetében a 39 millió printkatalógus-címzett 40 százaléka vásárolta meg valamelyik hirdetett terméket (forrás: QuadGraphics). A Xerox és az InfoTrends megvizsgálta a névre szóló katalógusok hatását is, és a vártnál sokkal jobb eredményekre bukkantak: a megrendelések értéke az általános katalógusokhoz képest 51 százalékkal magasabb volt.

Amikor az egyesült királysági Boden - katalógusok értékesítésével foglalkozó cég - feltette a címzettek nevét a kiküldött katalógusainak fedőlapjára, a válaszadási arány 30 százalékkal nőtt, a kampány ROI aránya pedig sokkal magasabb volt, mint a nem névre szóló katalógusok esetében.

A megszemélyesítés eszközét a kiadók is eredményesen használják a hirdetéseik regionalizálásakor. Az Auto-Bild című német autós magazint extra fedőlappal látják el, amelyen név szerint szólítják meg az olvasót (előfizetőt). A fedőlapon lévő kép is más-más volt az egyes előfizetők esetében, így még egyedibb volt az összhatás. Az Autó-Bild még az adott olvasó lakcíméhez legközelebb eső autószalon címét is közli a magazinban.

A megszemélyesítésnek magas ára van, különösen, ha régebbi vásárlói adatokat használnak fel. Az adatkezelési és nyomtatási pluszköltségek hatására a kiadvány ára is megnő. Ugyanakkor a Smartalog becslése szerint a megszemélyesített katalógusokat használó cégek esetében átlagosan 14 százalékkal nő az árbevétel. A francia cég kifejlesztett egy egyszerű eszközt, amelynek révén a márkatulajdonosok könnyen és gyorsan hozhatnak létre katalógust online és offline felületeken is.

A kereskedők szintén jó eredményeket érhetnek el, ha megszemélyesítik küldeményeiket. Egy belga cég nemrég hat százalékos bevételnövekedést tudott elérni a fogyasztók régebben mért vásárlási szokásain alapuló különleges promócióival.