Elhiszed ezt?

Írta: Ulbe Jelluma 2017.03.23

Mostanság gyakran felmerül ez a kérdés mind a fogyasztók, mind a hirdetők körében. A Photoshop ma már ódivatúnak számít az álhírek vagy az "alternatív tények" létrehozására használt eszközökhöz képest. A fogyasztókat sokszor hihetőnek tűnő hírekkel verik át, a márkáknak pedig olyan médiumban kell dolgozniuk, amelyek e tekintetben nem teljesen megbízhatóak.

A marketingesek és ügynökségeik egyre kevésbé bíznak meg bizonyos médiumokban, valamint az azok megvásárlásához és ott futó kampányaik megtervezéséhez szükséges eszközökben. Az amerikai ANA Papers már beszámolt az ügynökségek és a médiapartnerek között zajló kéz alatti ügyletekről. A kutatások szerint minden 100 euróból, amelyet a márkatulajdonos kifizetett, mindössze 40 euró jutott el a kiadóhoz. A legfontosabb online platformok esetében ráadásul nem létezik független harmadik fél általi mérés sem.

A bizalom újfent fontos tényezővé vált a fogyasztók és a marketingesek körében. Most minden médiának fontos feladata, hogy bizonyítsa hitelességét. Egyes hírmárkák régóta képesek a nagyszerű és következetes újságírói munka felmutatására, amely az olvasók és hirdetők bizalmának visszaállításában kulcsfontosságú lesz. Azonban nem egyszerű a feladat, tekintve hogy közeleg az automatizált hírgenerálás kockázata.

 

 

Algoritmusok által kreált tartalom

A különböző kiadványok egyre nagyobb mértékben használnak algoritmusokat, amelyek adatbázis alapján hozzák létre a tartalmat. Ezek az adatbázisok rengetegféle adatot tartalmazhatnak, úgymint egy vállalat negyedéves pénzügyi jelentését. Egy algoritmus pedig akár másodpercek alatt képes száznál is több féle cikket alkotni az adatbázisban lévő adatokból kiindulva. Mindegyiknek ugyanaz a lényegi tartalma, csak a prezentáció más. Ennek célja a költségek csökkentése és az elérés növelése, mert így olcsón állítható elő rengeteg cikk. Számos publikáció ezeket az automatizált rendszereket használja hús-vér újságírók helyett.

Azonban mit ér a cikk újságíró nélkül? Hol van így a perspektíva, a vélemény, a konklúzió? A fogyasztóknak szüksége van arra, hogy a nyers információ értelmezésében segítséget kapjanak, főleg a mai, információktól túlterhelt médiavilágban. Ez dönti el, hogy az emberek bíznak-e egy kiadványban és annak különböző platformjaiban, vagy sem. A másoktól érkező, szájhagyományon alapuló javaslatok (pl. üdülési weboldalak) vannak a legnagyobb kihatással a fogyasztói döntésekre. Az olvasóknak szüksége van erre a típusú segítségre megbízható személy vagy márka részéről. Az automatikusan létrehozott tényszerű információ is generálhat bizalmat, azonban hordozza annak kockázatát, hogy az olvasóval ápolt személyes kapcsolat megszűnik. Az automatizált tartalomalkotás ezen túlmenően ún. alternatív tényeket is létrehozhat, ugyanis az adatok alig észrevehető manipulációja hatására is lényegesen megváltozik az abból létrehozott tartalom.

A kiadványok esetében valóban nagyon fontos a bizalom megteremtése, azonban a tények közlése mellett nem hanyagolhatják az olvasóval alkotott személyes kapcsolat építését az online és az offline médiában egyaránt. Az automatizált hírek generálása ezt nem fogja megtenni. Erre csak az újságírók képesek. Megbízható segítséget kell nyújtaniuk olvasóiknak a tartalomban történő eligazodásban, hogy kiadványuk a hirdetők számára szintén megbízható partner maradhasson. Márpedig a nyomtatott média hirdetései továbbra is hatásosak.